Egy tálban 2,5–3 dl langyos vízhez add hozzá a cukrot és morzsold bele az élesztőt. Futtasd fel – a víz hőmérséklete legyen kb. 36–37°C. Ne legyen forró, mert elpusztítja az élesztőt!
Közben egy nagy tálban keverd össze az 1 kg lisztet és a 30 g sót. Azért keverjük előre, hogy a só ne érintkezzen közvetlenül a friss élesztővel.
Amikor az élesztő szépen felfutott, öntsd a liszt-só keverékhez, majd add hozzá a maradék kb. 3 dl langyos vizet.
Kezdd el dagasztani: kézzel vagy géppel dolgozd össze a tésztát több percen keresztül, amíg szép, egynemű, rugalmas tésztát nem kapsz. Ha szükséges, adj hozzá kevés lisztet vagy vizet – a liszt vízfelvevő képességétől függ.
Formázz cipót, lisztezd be a tetejét és tedd meleg, huzatmentes helyre kelni. A tetejét vágd be keresztben – így látod, mikor kel meg szépen.
Ha a tészta megkelt, dagaszd át másodszor is. Most már csak annyi a cél, hogy a levegőt óvatosan kinyomd belőle, ne gyúrd túl.
Formázz újra cipót, ismét vágd be a tetejét, és tedd bele a sütőformába vagy tepsibe – ide kerül a végső kelesztéshez. Hagyd a duplájára kelni.
Melegítsd elő a sütőt 220°C-ra. Tedd be a kenyeret sülni, majd engedj kb. fél deci vizet a sütő aljába (vagy helyezz be egy forró vízzel töltött fémdobozt). A keletkező gőz adja a kenyér ikonikus ropogós héját.
Süsd 20–25 percig, majd ellenőrizd, és ha kell, fröccsints még egy kevés vizet a sütő aljába. Pár perc múlva a kenyér elkészül.
Vedd ki a sütőből és rácson pihentesd legalább 30 percig, mielőtt felvágod – így marad szép a belseje.